Amit a nagyik még másként tudtak a szoptatásról

Jó dolog, amikor a baba megszületése után az újdonsült nagymama igyekszik mindenben segíteni a baba és a háztartás körül. Csakhogy sokszor kiderül, hogy azok az információk, amiket néhány évtizeddel korábban neki javasoltak a szoptatással kapcsolatban, azok a - ma már tudományosan is megalapozott - szoptatással kapcsolatos ismeretekkel összevetve nem helytállóak. Hogy megelőzzük az anya-lánya, anya-menye konfliktusokat, íme néhány olyan szoptatással kapcsolatos ajánlás, amely sokat változott egy-két generáció óta:

Régen: Háromóránkénti szoptatást javasoltak, a köztes időben teát adtak a csecsemőnek, éjjel nem ajánlották a szoptatást, csak teáztatást.

Ma: Ez a gyakorlat csökkenti a tejmennyiséget, emellett a cumisüveg használata cumizavar forrása. Ma már javasolt a babát nem meghatározott időben, hanem az ő igényeihez igazítva szoptatni olyan gyakran és olyan hosszan, ahogyan azt a baba igényli. Teáztatásra nincs szükség, éjjel is annyiszor érdemes mellre tenni a babát, ahányszor jelzi ez iránti igényét.

Régen: A hozzátáplálást már nagyon korán, akár a baba 5-6 hetes korában elkezdték.

Ma: A jelenlegi szakmai ajánlások alapján féléves korig kizárólagos szoptatás javasolt, vagyis anyatejen kívül nincsen másra szüksége a babának.

Régen: A szülést követően röviddel elvitték a babát a csecsemőosztályra, és a kórházi tartózkodás alatt csak 3 óránként vitték oda az édesanyához. Kimaradt az úgynevezett aranyóra, a szülés utáni első, szoros bőrkontaktusban, együtt eltöltött idő, amikor a baba életében először rátalál az anyamellre, és megtörténik az első szoptatás. Ennek döntő fontossága van a szoptatás későbbi sikerességével kapcsolatban, mint ahogy később is nagyon fontos, hogy az anya és kisbabája együtt legyenek, egymásra hangolódjanak és a baba akkor szophasson, amikor szeretne.

Ma: Ma már a legtöbb helyen komplikációmentes szülés után azonnal az anya mellkasára teszik a babát, és hagyják, hogy az első egy-két órát zavartalanul együtt töltsék, illetve a bababarát kórházakban lehetőség van arra, hogy az anya és gyermeke a nap 24 órájában együtt lehessen.

Régen: Az ajánlások szerint minden szoptatás után javasolt volt kifejni a tejet a mellükből az anyáknak.

Ma: Ez szükségtelen abban az esetben, ha helyes mellretétel mellett, igény szerint szopik a baba. Az emlőket teljesen kiüríteni soha nem lehet, a „benn maradt” tej nem okoz gyulladást, az „üresre fejés” ráadásul felboríthatja a kereslet-kínálat egyensúlyt.

Régen: Az anyáknak azt mondták, a babát nem kell minden jelzésre, sőt sírásra sem kikapkodni a kiságyból, mert elkapatják.

Ma: Nagyon fontos, hogy a gyermek megtanulja, érezze, hogy édesanyja reagál az ő hívására, jelzésére, sírására, igényeire. Anya és baba összehangolódását, az anyai kompetenciaérzés növekedését, a baba nyugalmát, és a környezetben való bizalmát erősíti ez a gyakorlat.

Régen: A gyereknek nem elég az anyatej, plusz folyadékot, vizet vagy teát kell kapnia, különösen nyári melegben.

Ma: Ez szükségtelen, az anyatej folyadéktartalma optimális és elegendő a baba számára, kánikulában is. Az elegendő számú, napi 5-6 bő vizeletes pelenka jelzi, hogy elég folyadékhoz jutott a baba a szoptatás során.

Régen: Tanácsolták, hogy a babát minden etetés előtt és után meg kell mérni, hogy egyértelmű legyen, elegendő mennyiséget szopott-e.

Ma: A méricskélés szükségtelen, és felesleges stressz forrása. Mivel a tejtermelésnek napi ritmusa van, így a reggeli szopott mennyiség nem összehasonlítható az estivel, hiszen összetételében, mennyiségében is teljesen más a rendelkezésre álló anyatej ezen két időszakban. Így nincs valódi információértéke a baba által egy alkalommal elfogyasztott mennyiségnek.

A ma szoptatással kapcsolatban elfogadottnak tekintett és kutatásokkal igazolt ajánlások nem újdonságok. Korábban a szoptatással kapcsolatos tudás anyáról lányára szállt, és az édesanyák az ösztöneikre hagyatkoztak, nem pedig külső elvárásoknak igyekeztek megfelelni, ezzel valójában éppen ezeket a tanácsokat követve.

*A cikk Dr. Fehér Boglárka laktációs szaktanácsadó közreműködésével és jóváhagyásával íródott.